2014. október 16., csütörtök

A legsötétebb óra



Amikor megalapítottuk a fantasy-díjat, arra számítottunk, hogy a fantasyt mint műfajt magasabb szintre emelhetjük, elfoglalhatja a neki járó helyet, több olvasót szólíthatunk meg általa, és persze még több színvonalas mű megjelenésére ösztönözhetjük a kiadókat. A kezdetekkor még nem gondoltuk, hogy majd olyan emberekbe botlunk, akik az igénytelen fércműveikkel és a viselkedésükkel a legmélyebb gödörbe taszítják a zsánert. Mert másról nem beszélhetünk e mocskos ügy kapcsán, mint arról, hogy a fantasyt megerőszakolták, megölték és elföldelték.
Pár nappal ezelőtt ebben a blogban még olvasható volt az egyik benevezett műről írt értékelés, amit az egyik zsűritag írt aprólékos részletességgel nagy műgonddal, jó szándékkal. Olvasható volt mindaddig, amíg a regény szerzője, illetve a férje (a kiadó tulajdonosai) e-mailben meg nem fenyegettek engem, a kritika szerzőjét és az egyesületet is. Perrel fenyegettek meg minket, ha nem tüntetjük el azonnal a kritikát az oldalról, és megtiltották a megjelentetését bárhol a neten. Olyasmivel vádoltak minket, amiken a bíróság kacajra fakadna, mert elképesztő ostobaság. Látszik, hogy a tisztelt írónő és a férje kezdők a könyves szakmában, bár magasra próbálnak törni, tapasztalatlanok, de roppant manipulatívak, mert fogalmuk sincs arról, hogy ami egyszer felkerült a netre, azt onnan nem lehet eltávolítani, ott is marad. Innen levettük a kritikát, mivel nem állt szándékunkban megsérteni a kiadó üzleti érdekeit, de más blogokra mégis kikerült a kritika. Elmondhatom, netszerte nagy volt a felháborodás, és még nagyobb most, amikor az írónő egy szívhez szóló, manipulatív levélben mégis meggyőzte a kritika szerzőjét, hogy vetesse le más blogokról is a kritikát. Onnan lekerült, de úgy vélem, olyan lesz ez mint a hidra feje, minden levágott helyébe két újabb nő.
Azt hiszem, ez már tényleg a legalja.
Az írónő és a férje minden eszközt bevet, hogy eltussolja a regény(ek)ről írt értékes, szakmai kritikákat, hogy a hamis, felmagasztaló, bértollnokok által megírt áradozások kerüljenek csak az olvasók elé, megtévesztve őket, és ezzel jogsértést követve el.
A kritika, az kritika, szabad véleménynyilvánítás bárhonnan nézzük is. Egy ilyen pert semmiképp sem nyerhet meg valaki, épp ezért felháborító az írónő és a férje viselkedése, ahogy befolyásolni akarják a zsűrit és az olvasókat, fenyegetnek és zsarolnak, manipulálnak.
A KIMTE és személy szerint én is elhatárolódunk az írónő, a férje és az általuk alapított kiadóval kapcsolatos bármilyen ügytől. Amennyiben mégis perre kerül a sor, állunk elébe.

2014. október 9., csütörtök

Közlemény

A KIMTE szervezeti átalakítások miatt 2014-ben határozatlan ideig szünetelteti a működését. Ez a fantasy-díj kivételével minden tevékenységére vonatkozik (honlapok, pályázatok, könyvkiadás stb.).
A fantasy-díj zsűritagjai a nyáron is dolgoztak a művek véleményezésén, ezért az egyesület ebben a blogban közzéteszi a 2014-ben fantasy-díjra jelölt művek értékeléseit.

2014. szeptember 7., vasárnap

László Zoltán: Egyszervolt - Értékelés

László Zoltán önéletrajza

Szerző Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek}

A regény sokkal erőteljesebben alapul a mesén, mint a mitológián [l. „nem az anyag és nem is a forma okozza a különbséget, hanem a vele szemben felvett magatartás.„ (Kerényi Károly)]. Nem épít saját világot, csak felhasználja a meglévő helyszínt, Budapestet, melynek helyszíneit összemossa egy mélyebben be nem mutatott Csodabudapesttel, mindezt azonban csak a jelenségek szintjén, Csodabudapest hátteréről ui. nem tudunk meg túl sokat. Transzóperenciáról sem tudunk meg szinte semmit. Nincs a háttérvilág megírva. A megjelenő alternatív valóságrészecskék a magyar népmesék formakészletét használják jelen Budapestünk fikcionalizálására, a meghatározó esztétikai minőség éppen ezért a „csodás” lesz, ami aztán ha nem is profanizálódik teljes mértékben, de mindenképpen racionalizálódik a műben. Kilógnak a sci-fi elemek is. Ugyanakkor a regény a helyszíneket metaforikusan mossa össze, ami a fantasy idő- és térsíkok sajátja, ez pozitívum.

2014. szeptember 5., péntek

Kiss Gábor Mátyás: Az Aranyszigony - Értékelés

Kiss Gábor Mátyás önéletrajza

Szerző: Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek

A regény egy fantáziavilágot ír le, saját fajokkal és kitalált történelemmel, társadalommal, melynek szerves részei a csodák, varázslatok és mágia. Mindemellett létező élőlényeket kever egymással (pl. cápaemberek), azaz retorikai értelemben metaforát alkot létező (és néha nem létező) élőlényekből, ami többek között a fantasy regények és a mitológiák sajátja. 


2014. szeptember 4., csütörtök

Benyák Zoltán: Ars Fatalis - Értékelés

Benyák Zoltán életrajza

Szerző: Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek}

A fantasztikus irodalom klasszikus elemeit használó, kellemes hangulatú, elgondolkodtató történet több szempontból is ellenállást tanúsít a klasszikus fantasy értelmezésekkel szemben. Nem kíván már létező mitológiai elemeket működtetni, nem épít fel igazi alternatív világot és távol van tőle a heroikus jó-rossz küzdelem eszménye. Jellemzően modern környezetben játszódik, amely nem mosódik össze más létsíkokkal, itt maga az ábrázolt – egyetlen – világ a fantasztikus. A bekövetkező csodák (a havazás, a párizsi virág, a jó és rossz szerencse által okozott balesetek, a gyermekszülés és a tükröződésbe fagyott emlékek) egyszerű mesei vagy fantasztikus elemek, amelyek összeférnek ugyan a fantasyval (l. Végtelen történet), de nem determinálják azt, mivel megjelenésük ebben a világban is csodásnak vagy különösnek minősül (a klasszikus fantasyban a varázslat természetes). A megjelenő Halál figurája liturgikus drámákban (misztériumjátékokban) volt gyakori, ugyanakkor gótikus és romantikus motívum is: metaforikus összemosása bizonyos elvont fogalmaknak és az embereknek. Ez önmagában még kevés lenne a történet fantasy regényként való szemléletéhez, de megerősítik ezt a metaforikus vonalat a feltűnő csodálatos tárgyak, az ún. „istenrészecskék”, amelyek szintén metaforikusak, hiszen két dolog metszetét, összemosódását képviselik: a hétköznapi tárgy egyúttal valami más, maga fölött álló élő isteni varázslat is egyben. Ez az összemosódás retorikai szempontból fantasy sajátosság, tehát pozitívum. (Szigorúan retorikailag tekintve a fantasy összemossa a fajokat, korszakokat, létsíkokat.)