2014. szeptember 7., vasárnap

László Zoltán: Egyszervolt - Értékelés

László Zoltán önéletrajza

Szerző Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek}

A regény sokkal erőteljesebben alapul a mesén, mint a mitológián [l. „nem az anyag és nem is a forma okozza a különbséget, hanem a vele szemben felvett magatartás.„ (Kerényi Károly)]. Nem épít saját világot, csak felhasználja a meglévő helyszínt, Budapestet, melynek helyszíneit összemossa egy mélyebben be nem mutatott Csodabudapesttel, mindezt azonban csak a jelenségek szintjén, Csodabudapest hátteréről ui. nem tudunk meg túl sokat. Transzóperenciáról sem tudunk meg szinte semmit. Nincs a háttérvilág megírva. A megjelenő alternatív valóságrészecskék a magyar népmesék formakészletét használják jelen Budapestünk fikcionalizálására, a meghatározó esztétikai minőség éppen ezért a „csodás” lesz, ami aztán ha nem is profanizálódik teljes mértékben, de mindenképpen racionalizálódik a műben. Kilógnak a sci-fi elemek is. Ugyanakkor a regény a helyszíneket metaforikusan mossa össze, ami a fantasy idő- és térsíkok sajátja, ez pozitívum.

2014. szeptember 5., péntek

Kiss Gábor Mátyás: Az Aranyszigony - Értékelés

Kiss Gábor Mátyás önéletrajza

Szerző: Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek

A regény egy fantáziavilágot ír le, saját fajokkal és kitalált történelemmel, társadalommal, melynek szerves részei a csodák, varázslatok és mágia. Mindemellett létező élőlényeket kever egymással (pl. cápaemberek), azaz retorikai értelemben metaforát alkot létező (és néha nem létező) élőlényekből, ami többek között a fantasy regények és a mitológiák sajátja. 


2014. szeptember 4., csütörtök

Benyák Zoltán: Ars Fatalis - Értékelés

Benyák Zoltán életrajza

Szerző: Bihari Péter



Műfajmegfelelés
{Mennyire felel meg az adott regény a fantasy műfaji követelményeinek}

A fantasztikus irodalom klasszikus elemeit használó, kellemes hangulatú, elgondolkodtató történet több szempontból is ellenállást tanúsít a klasszikus fantasy értelmezésekkel szemben. Nem kíván már létező mitológiai elemeket működtetni, nem épít fel igazi alternatív világot és távol van tőle a heroikus jó-rossz küzdelem eszménye. Jellemzően modern környezetben játszódik, amely nem mosódik össze más létsíkokkal, itt maga az ábrázolt – egyetlen – világ a fantasztikus. A bekövetkező csodák (a havazás, a párizsi virág, a jó és rossz szerencse által okozott balesetek, a gyermekszülés és a tükröződésbe fagyott emlékek) egyszerű mesei vagy fantasztikus elemek, amelyek összeférnek ugyan a fantasyval (l. Végtelen történet), de nem determinálják azt, mivel megjelenésük ebben a világban is csodásnak vagy különösnek minősül (a klasszikus fantasyban a varázslat természetes). A megjelenő Halál figurája liturgikus drámákban (misztériumjátékokban) volt gyakori, ugyanakkor gótikus és romantikus motívum is: metaforikus összemosása bizonyos elvont fogalmaknak és az embereknek. Ez önmagában még kevés lenne a történet fantasy regényként való szemléletéhez, de megerősítik ezt a metaforikus vonalat a feltűnő csodálatos tárgyak, az ún. „istenrészecskék”, amelyek szintén metaforikusak, hiszen két dolog metszetét, összemosódását képviselik: a hétköznapi tárgy egyúttal valami más, maga fölött álló élő isteni varázslat is egyben. Ez az összemosódás retorikai szempontból fantasy sajátosság, tehát pozitívum. (Szigorúan retorikailag tekintve a fantasy összemossa a fajokat, korszakokat, létsíkokat.)